MENÜ

IMRE MÓNIKA 

KINEZIOLÓGUS
" MINDIG VAN  VÁLASZTÁS "

Komplex (holisztikus) emberkép

A betegségek pszichés hátterének jelentősége Euróbában Hippokratész óta jelen van a medicinában. Ázsiában mind a hagyományos kínai, mind az indiai ájurvédikus orvoslás évezredek óta tertalmazza ezen alapvető szempontot, mégis csak az utóbbi 50 évben, a gyógyítás szemléletének reformja során került hangsúlyozottan megfogalmazásra. Pavlov szerint: „A szervezet pszichés és szomatkus értelemben teljes egység… „ Nyilvánvalóan nincs külön szomatikus (testi), pszichés, pszichoszomatikus, energetikai gyógyítás, hanem gyógyítás létezik, melynek minden esetben individuális és nem betegséget, hanem a beteg ember minden fellelhető diagnosztikai és terápiás szempontjait veszi figyelembe. Az ember egészségét vagy betegségét megítélő szemlélet holisztikus, multifaktorális vagy multidimenzionális.

Az emberben a testi, lelki és szellemi tényezők szoros egységben és kölcsönhatásban működnek. Nem képzelhető el egyik változása anélkül, hogy ne hatna ki a másik két tényezőre. Ezek dinamikus interakciója zajlik, a folyamatok mind szomatopszichés, mind pedig pszichoszomatikus irányba szerveződhetnek úgy, hogy közben a szellemi felkészültség javítja az egyén belső fittségét, tehát csökkenti a kedvezőtlen folyamatok ütemét vagy számát. Ez a természetgyógyászati holisztika alapvetése is.

Az ember személyiségtípusa, valamint egyéni pszichoszociális fejlődése során kialakított minták, és elért szellemi bázisa szerint reagál a környezeti és a belső pszichés hatásokra.

A komplex emberkép szerint alapvetően minden betegség pszichoszomatikus jellegű, mégis léteznek olyan betegségek, melyek erőteljesebben pszichés eredetűek, és ezért azokat nevezik köznapi értelemben pszichoszomatikus betegségnek.

Régi és új szemléletmódok a gyógyításban

Régi paradigma Új paradigma
A test egyfajta gépezet. A beteg egész személyével kell foglalkozni.
A test és a szellem egymástól külön állóak. A test és a szellem szoros kapcsolatban állnak egymással.
A betegség állapotának megszüntetésére helyezi a hangsúlyt. A hangsúlyt a jó egészség elérésére helyezi.
A tüneteket kell kezelni. Az okokat kell kezelni.
Specializáció (fennáll a csőlátás veszélye). A betegségekhez integrált módon közelíteni.
Technológia központúság, hősies beavatkozások jellemzik. Oda kell figyelni a diétára, az életstílusra és a megelőzésre.
A diagnózis objektív információkon alapul (a beteg hogylétének statisztikák, kimutatások, teszteredmények alapján történő megítélése). Nagyon fontosak a szubjektív információk (a beteg önnön állapotának megítélése).
Az orvosnak érzelmileg közömbösnek és kívülállónak kell lennie. Az orvos gondolkodása és empátiája kritikus fontosságú, a gyógyulás szempontjából.
Az orvos mindentudó tekintély. Az orvos a beteg társa, partnere a gyógyulási folyamatban.
Az orvos tartja kezében a beteg egészségére vonatkozó döntéseket. A beteg dönti el, hogy milyen egészségügyi ellátási formát választ.

A holisztikus egészségfejlesztést alkalmazók filozófiája

  1. Mindenekelőtt nem ártani (primum no nocere).

  2. A természetnek gyógyító erői vannak (vis medicatrix naturae). Az emberi testben jelentékeny erők rejlenek önmaga meggyógyítására. A terapeuta feladata megkönnyíteni és elősegíteni ezt a folyamatot, természetes, nem toxikus gyógmódok alkalmazásával.

  3. A baj okát felismerni és kezelni (tolle causam). Az egészségfejlesztő terapeutákat arra oktatják, hogy a betegség (valódi) okait kutassák fel, a tünetek megszüntetése helyett. A tüneteket úgy tekintik, mint a test gyógyulásra való törekvésének kifejezését, míg az okokat a fizikális, a lelki, érzelmi és szellemi (spirituális) síkon kell keresni.

  4. A beteg egész személyét kezelni kell. Az egészségfejlesztő terapeutákat úgy képezték, hogy az egyént olyan egészként szemléljék, aki fizikális, mentális emocionális, spirituális, társadalmi és más tényezők bonyolult egysége.

  5. Az egészségfejlesztő terapeuta egyben tanár is. A terapeuták elsősorban tanítók, akik arra nevelik, bátorítják és motiválják az embereket, hogy szmélyes felelősséget vállaljanak egészségükért. Ezt az egészséges magatartás, életvitel és táplálkozási szokások kialakításával lehet elérni.

  6. A megelőzés a legjobb gyógymód. A természetes gyógymódokat alkalmazó terapeuták a megelőző orvoslás képviselői. A betegségek megelőzését tanítással és oktatással érik el, és az embereket az olyan életmód kialakítására bátorítják, amely támogatja az egészséget és megelőzi a betegséget.

  7. Az egészség és a jóllét megalapozása. Az egészségfejlesző terapeuta elsődleges célja az optimális egészségi állapot létrehozása és fenntartása, a jóllét biztosítása. Az egészség úgy definiálható, mint az optimális fizikai, lelki, érzelmi jóllét állapota, a „jóllét” pedig a pozitív érzelmi beállítottsággal jellemezhető egészség állapota. Az egészségfejlesztő terapeuta azért küzd, hogy a beteg jóllétének szintjét növelje, tekintet nélkül az egészség vagy a betegség szintjére. Sokszor még komoly betegség esetén is a jóllét magas szintje érhető el.

 

Asztali nézet