A betegségek pszichés hátterének jelentősége Euróbában Hippokratész óta jelen van a medicinában. Ázsiában mind a hagyományos kínai, mind az indiai ájurvédikus orvoslás évezredek óta tertalmazza ezen alapvető szempontot, mégis csak az utóbbi 50 évben, a gyógyítás szemléletének reformja során került hangsúlyozottan megfogalmazásra. Pavlov szerint: „A szervezet pszichés és szomatkus értelemben teljes egység… „ Nyilvánvalóan nincs külön szomatikus (testi), pszichés, pszichoszomatikus, energetikai gyógyítás, hanem gyógyítás létezik, melynek minden esetben individuális és nem betegséget, hanem a beteg ember minden fellelhető diagnosztikai és terápiás szempontjait veszi figyelembe. Az ember egészségét vagy betegségét megítélő szemlélet holisztikus, multifaktorális vagy multidimenzionális.
Az emberben a testi, lelki és szellemi tényezők szoros egységben és kölcsönhatásban működnek. Nem képzelhető el egyik változása anélkül, hogy ne hatna ki a másik két tényezőre. Ezek dinamikus interakciója zajlik, a folyamatok mind szomatopszichés, mind pedig pszichoszomatikus irányba szerveződhetnek úgy, hogy közben a szellemi felkészültség javítja az egyén belső fittségét, tehát csökkenti a kedvezőtlen folyamatok ütemét vagy számát. Ez a természetgyógyászati holisztika alapvetése is.
Az ember személyiségtípusa, valamint egyéni pszichoszociális fejlődése során kialakított minták, és elért szellemi bázisa szerint reagál a környezeti és a belső pszichés hatásokra.
A komplex emberkép szerint alapvetően minden betegség pszichoszomatikus jellegű, mégis léteznek olyan betegségek, melyek erőteljesebben pszichés eredetűek, és ezért azokat nevezik köznapi értelemben pszichoszomatikus betegségnek.
Régi paradigma | Új paradigma |
A test egyfajta gépezet. | A beteg egész személyével kell foglalkozni. |
A test és a szellem egymástól külön állóak. | A test és a szellem szoros kapcsolatban állnak egymással. |
A betegség állapotának megszüntetésére helyezi a hangsúlyt. | A hangsúlyt a jó egészség elérésére helyezi. |
A tüneteket kell kezelni. | Az okokat kell kezelni. |
Specializáció (fennáll a csőlátás veszélye). | A betegségekhez integrált módon közelíteni. |
Technológia központúság, hősies beavatkozások jellemzik. | Oda kell figyelni a diétára, az életstílusra és a megelőzésre. |
A diagnózis objektív információkon alapul (a beteg hogylétének statisztikák, kimutatások, teszteredmények alapján történő megítélése). | Nagyon fontosak a szubjektív információk (a beteg önnön állapotának megítélése). |
Az orvosnak érzelmileg közömbösnek és kívülállónak kell lennie. | Az orvos gondolkodása és empátiája kritikus fontosságú, a gyógyulás szempontjából. |
Az orvos mindentudó tekintély. | Az orvos a beteg társa, partnere a gyógyulási folyamatban. |
Az orvos tartja kezében a beteg egészségére vonatkozó döntéseket. | A beteg dönti el, hogy milyen egészségügyi ellátási formát választ. |